6. FEJEZET

• -Nagyon elfáradtam .- öleltem át - megyek aludni jóéjt.
  -Megyek én is. - tápászkodott föl - Nagyon féltem, hogy elveszítelek. Mindenhová megyek ezután veled!
  Bementem a szobámba, és egyből elnyomott az álom. Ám aznap éjjel, nem a megszokott álmaimat hozta el nekem az éj.
  
   "Futottam. Fogtam Ashley kezét és futottam. A farkasok üldöztek minket, de valahogy nem féltem. Csak futottunk, amerre vitt az út. Aztán elértük az autónkat.
  -Gyorsan szállj be! - kiáltott. Bepattantunk és Ash tövig nyomta a gázt. Iszonyatos sebességgel száguldott ki az erdőből.
  - Szeretlek Tia. - fogta meg gyengéden a combom.
  -Én is. - válaszoltam, egy kaján vigyorral.
  Hamarosan kiértünk a főútra, de sehol nem láttunk egy kocsit sem. Elhagyatottnak tűnt az egész út. Kísérteties volt. A felhúzott ablakon át, behallatszott a baglyok veszélyt jósló huhogása. A hideg mélyen átjárta a testemet, bele is rázkódtam.
  -Jól vagy? - nézett rám ijedten.
  -Persze csak érjünk végre haza. - válaszoltam.
  Amikor behajtottunk az utcára egyetlen egy ablakból sem szűrődött ki fény.
  -Ash mi történt? Sehol egy ember. - a hideg fel-le futkosott a hátamon.
  -De édes vagy. Hajnal 3kor már nem sokan vannak fent. - nevetett, kissé gúnyosan.
  -Hogy hány óra van? - erre a kérdésemre nem jött válasz.
  Beléptünk a házba, és Ashley természetesem célba vette a konyhát.
  -Én szerintem elmegyek, és lezuhanyzok.
  -Rendben. Várj csak!-mosolygott- ezt vedd fel estére-kapott ki egy fekete csillagos felsőt a szekrényből.
  -Nem lesz ez nagy? - átöleltem, mire egy puszit nyomott a homlokomra.
  Felmentem és magamra engedtem a langyos vizet. A fürdéssel nem vacakoltam sokat. Felöltöztem és kimentem. Nemsokára Ash is elment zuhanyozni. Addig leültem az ágyra és csak bámultam mereven magam elé. Amikor kinyílt az ajtó, bementem Ashhez aki félmeztelenül volt.
  - Wow.-öleltem át hátulról.
• - Imádlak Tia. - súgta a fülembe, aztán felkapott az ölébe, és szenvedélyesen megcsókolt. Gondolkozás nélkül vissza csókoltam, mire besétált velem a szobába, lerakott az ágyra, és levette rólam a pólót, majd újra csókolni kezdett. A derekamnál fogva fentebb emelt az ágyon. Kezét a fenekem alá csúsztatta és belemarkolt, mire felsóhajtottam és a hajába túrtam. Ekkor felemelte a fejét egy mosoly idejére, majd beleharapott a nyakamba de csak egy halk nyögés hagyta el a torkom amikor valaki megrázott."
  
  

  
  -Ash ne..- mondtam halkan.
  -Tia ébresztő-szólt rám Andy.
  -Basszus.
  -Te tényleg az Ash nevét suttogtad?
  - Ööö nem!- felpattantam és berohantam a fürdőbe. Bezártam az ajtót és a tükörben mélyen a saját szemembe néztem.
  - Na ne...most először álmodtam Ashleyről, főleg ilyet. De hogyan, és miért? Én nem...az életben nem tennék ilyet, mert nem szeretem legalábbis azt hiszem.
  - Tia engedj be! - dübörgött be Andy az ajtón - megtudhatnám, hogy mi volt ez?
  Nem akartam, hogy bejöjjön. Féltem attól, hogy mit kérdez, de attól még jobban, hogy mit fogok neki válaszolni.
  -Nem! - ordítottam.
  -Akkor bemegyek. - ugyanilyen hangnemben jött a válasz.
  - Nem! - nekidőltem az ajtónak, és teljes testemmel toltam, hogy ne tudjon bejönni.
  Annyira jó volt ez az álom de ha Andy nem kelt fel ... a folytatás... - jött egy kósza gondolat. Belenéztem a tükörbe újra, és az arcképem helyett Ashleyt láttam a tükörben.
  -Ne!!- a lábam remegni kezdett. Már nem bírtam megállni rajta így a földre rogytam. A szememből ömleni kezdett a könny. Odanyúltam a kezemmel, hogy megtöröljem ám ekkor a fekete szemfestékem végigfolyt a karomon.
  A kiáltásom még jobban megrémítette, az amúgy is ideges Andy-t. De valamiért az ajtó mozdulni sem akart. Mintha csak valami meggátolná benne, hogy kinyíljon.
• Felálltam, hogy a csapnál letöröljem fekete arcomat, de mikor véletlenül fél szemmel újra a tükörbe néztem, magam helyett újra Asht láttam. Minden erőmet összegyűjtöttem, és egy hatalmasat beleütöttem a "torz tükörbe", ami azon nyomban darabokra robbant. Ez persze iszonyatos csörömpöléssel járt. Így az ajtóval küszködő bátyám a falnak csapódott. 
  A könnyektől alig-alig, de mégis láttam ahogyan a kezemből ömleni kezd a vér, és végig csorog a karomon le egészen a földig.
  

  
  

  -Tia! Tia ez mi volt? Menj hátrébb mert bemegyek.- tápászkodott fel, és egy rúgással betörte az ajtót, ám amikor meglátott teljesen lefagyott.
  -Veled mi történt? - felkapott az ölébe, és lerohant velem a nappaliba.
  Azonnal hívta a mentőket, és közben ő szorította a szanaszét vágott kezemet. A mentők hamar, kb. 10 perc múlva kint is voltak. Egyből tudták, mit tegyenek, és kissé meg is nyugodtam, mert tudtam, hogy jó kezekben vagyok.
  -Legközelebb vigyázz magadra! Szerencséd van, hogy nem találta el egy szilánk a főeret. Nagyon közel volt! - mondta az egyik mentős, mikor végzett a kötözéssel.
  - Nagyon köszönjünk! - válaszolt Andy, és kikísérte az orvosokat. Amikor elmentek, visszajött, és  leült mellém.- elmondod, hogy mi történt? - érdeklődött.
  -Nem akarom. - hebegtem, majd kissé összeszedtem magam. - De te indulj, mert ma menned kell a stúdióba!
  - Nem hagylak magadra! Ha teszel még valamit magaddal, én abba beleőrülök!
  -Nem fogok. - szégyelltem a történteket, és legfőképp magam.
  -Nem hiszek neked! - csóválta a fejét. -  Itthon maradok veled.
  -És a banda? Akkor inkább veled megyek. - nem tetszett, hogy előtérbe akart engem helyezni.
  -Ahogy jónak látod. - vonta meg a vállát.
  -De Andy...-mondtam halkan.
  -Igen?
  -Én azt hiszem, hogy szeretem Asht. - remegtek az ajkaim, mint a nyárfalevél.
  -Hogy mi? - szemeit tágra nyitotta.
  -Eddig utáltam, rettenetesen, de tegnap ez valahogy megváltozott. Nagyon örültem, hogy ő talált rám, jobban mintha te lettél volna ott. Viszont most már félek. Ashel álmodtam. Egyszerűen nem tudok ezek után találkozni vele.
  -De ő is szeret téged! - biztatott.
• -De én félek őt szeretni! Ash nem az a hosszú távú típus.
  

  -Várj! Szóval ezért volt ez az egész? - kezdett összeállni neki a kép.
  -Igen .- motyogtam lehajtott fejjel, inkább magamnak mint Andynek .- Ashley-t láttam magam helyett a tükörben. Megrémültem, nem tudtam hová tenni a dolgot. Ez nem lehet! Ez nem történhet meg velem!
  -Ó Tia! - szorosan magához ölelt és nem engedett el. Én sem engedtem őt. A könnyeim, akaratom ellenére végig záporoztak Andy vállán, le, végig a háta vonalán.

5. FEJEZET

A kezeim egy fél óra elteltével már úgy fájtak, hogy kénytelen voltam lemászni a fáról. Nem láttam semmit magam körül. Csak csönd, és feketeség. Próbáltam kitalálni, hogy vajon merről jöttem, vagy, hogy éppen merre menjek el, de nem tudtam kitalálni. A testem szinte darabokra volt esve. Minden létező porcikám sajgott, és a támadás emlékei cikáztak a fejemben. Kissé megráztam magam, hogy fogjam fel a dolgot, és induljak. Közben arra gondoltam, mi van, ha Andy-ék itt hagytak. Ha magam vagyok ember, ebben a hatalmas, és félelmetes erdőben. Nem tudtam, hogy merre, mégis mentem, legalább egy olyan helyet akartam találni, ahol elaludhatok. A fáradtságtól a szemeim újra, és újra lecsukódtak.
- Nem alhatok el! - figyelmeztettem magamat.
Ekkor újra farkas nyüszítést hallottam, ráadásul nem is olyan messziről. Ezek szerint még nincs vége a játszmának. Már hallottam a lépteket. (bizonyára a vadállatét).
Fordultam vissza, hogy felkapaszkodjak a fára, de már nem volt időm. A léptek zaja egyre hangosabb, és hangosabb lett. Fordultam 2-őt a tengelyem körül, és megláttam egy bokrot, ami mögött elrejtőzhetek. Nem késlekedtem. Bemásztam mögé, és vártam. Már egészen közel járt az állat, én pedig azt hittem, hogy most mindennek vége.
Aztán megláttam egy földön heverő ágat. Jó vastag volt, és úgy gondoltam, azzal majd meg tudom ütni. Nagyon szeretem az állatokat, és én is tagja vagyok az állat gyilkolások elleni csoportnak, de most muszáj voltam kockáztatni. Vagy én, vagy ő...
Erősen kezeim közé szorítottam az ágat, és ütéshez kész pozícióba helyezkedtem el.
Szemeimet összeszorítottam, és a kellő pillanatban meglendítettem az ágat.
- Hey, ne! - kiáltott valaki.
Remegő kezeim közül kiesett a fa darab, és kinyitottam szemeimet.
- Ash! - mondtam, és lehúztam magamhoz a fűbe.
- Jól vagy? - kérdezte, miközben engem fürkészett. - Nagyon aggódtunk! Andy még most is téged ke...
De akkor gyorsan befogtam a száját. Legalább 3 farkas üvöltött bele az éjszakába. Mikor abbahagyták, rápillantottam Ashley-ra, és erősen megöleltem. Ő pedig viszonozta az ölelést. Nagyon jó volt, átölelni, és érezni, hogy ott van velem.
- Keressük meg Andy-t! - tápászkodtam lassan fel. - De lassan, nem akarok megint egy farkas prédájává válni!
- Farkas? - lepődött meg. - De ugye nincs bajod? Vigyünk kórházba?
- Psssz! - suttogtam. - Mondom, hogy halkan! Nincs bajom nyugi, de menjünk innen, nagyon gyorsan!
Elindultunk, és közben egymást karoltuk, nehogy elveszítsük egymást. Nem jutott eszünkbe, hogy ez milyen fura. Abban a helyzetben valami megváltozott.
- Andy! - kiáltottam, mikor valamennyire kiértünk az erdőből. - Most mégis, hogy fogjuk megtalálni?
- Tia! - hangzott messzebbről a válasz.
- Erre gyere! Itt vagyunk kint! - kiáltott Ash.
Pár pillanattal később már ott is volt Andy velünk. Szorosan átöleltük egymást, és visszapillantottunk az erdőbe.
- Jól van. - mondta Ashley. - Mikor rátaláltam valami farkas elől menekült, de jól van.
- Farkas? Istenem, nem esett bajod? - aggódott.
- Nem, nincs bajom. - nyugtattam. - Kérlek tűnjünk el innen!
Mindenki egyet értett velem, és gyorsan beültünk a kocsiba. Először Ash-t vittük haza, aki csak szó nélkül kiszállt és elindult be a házba.
- Ash! Kérlek várj! - rohantam utána. - Köszönöm! Megmentetted az életem. Nagyon nagy bátorság, és szív kellett hozzá, hogy kockára tedd értem az életed. Ne haragudj, félre ismertelek. Talán még lehetünk barátok. Ha meg tudsz nekem bocsátani.
- Semmi baj. - mosolygott.- Egyébként, tudom, te is megtetted volna értem. - ezzel bement.

Otthon kiültem a hintaszékbe. Néztem a holdat, és a csillagokat.
- Nem vagy álmos? - ült ki mellém Andy.
- De, egy picit. - lehajtottam a fejem. - Azt hittem sosem látlak többé!
- Én is azt hittem. - mondta. - De itt vagy, és én itt vagyok. Tényleg egy farkas volt?
- Igen. - bólintottam. - Sokáig üldözött, de felmásztam egy fára, aztán meg jött Ash. Kérlek, ne beszéljünk róla. Felkavaró.
- Rendben. - Andy is az égre pillantott. Most megtanulhattuk milyen amikor ki kell állni a másikért.

4. FEJEZET

Miután kimentem a fürdőből, magammal vittem a ruháimat is. A lépcsőn lefelé haladva megláttam, amint Andy és Tia felettébb jól szórakoznak. Andy a hátizsákba pakolt be, Tia pedig szendvicseket készített, mégis jól mulattak. Valami dalt énekeltek, de nem igen tudtam beazonosítani.
Félve mentem le a lépcsőn. Az előző veszekedésünk után nem tudtam, hogy Andy mit fog mondani nekem, azt meg főleg nem tudtam, hogy mit mondott Tia-nak.
- Hozd ide a cuccod! - mondta Andy. A hangjában semmilyen dühhöz hasonló érzés nem érződött.
Csak szó nélkül odatotyogtam, mint valami félős kisgyermek, aki életében először megy oviba. Beraktam a cuccomat, és közben félszemmel Tia-t néztem, persze úgy, hogy senkinek ne legyen feltűnő.
- Ezeket is rakd el léci! - nyújtotta oda a szendvicseket a testvérének. - Csak 6-ot csináltam. Fejenként 2-2. Elég lesz ennyi vagy még csináljak?
- Szerintem bőven elég. - pakolta be a táskába Andy. - Neked Ash?
- Elég. - nyögtem ki.
- Hát akkor készen vagyunk! - nevetett Andrew, és hátára kapta a zsákot.
Amikor kiértünk a kocsihoz, Andy természetesen a vezető ülésbe ült, én meg mellé akartam, mikor Tia meglökte az oldalam.
- Bocsi, de szeretnék én a tesómhoz ülni. - mondta. - Te már eleget ültél vele. Bocsi.
- Nem baj. - erőltettem egy mosolyt magamra, amit ő viszonzott ugyan, de nem tűnt őszintének.
 Bekecmeregtem hátra, gondolván ugyan semmi baj nem lesz. Ezt rosszul hittem. Ők nagyon jól szórakoztak, csak éppen engem felejtettek el. Ott ültem csöndben, ami tőlem nem megszokott, és nem is akartam bepróbálkozni. De nehogy azt higgye Tia, hogy el fogom fogadni azt, hogy ő egy szemétládának hisz. Nem tudom pontosan mi volt, de az igazi Ashley Purdy-t 100%, hogy nem ismeri.

*Tia np.*
Megérkeztünk a hegyekbe. Andy-vel mi végig régi dalokat énekeltünk és jól éreztük magunkat. Kicsit sajnáltam is szegény Ash-t, hogy őt meg kihagytuk, de nem akartam megkockáztatni, hogy utána meg mindig jó pofizzon nekem. De nem vagyok egy gonosz típusú, szóval mondtam Andy-nek, hogy én zenét szeretnék hallgatni, szóval nyugodtan menjen Ash-hez. Bedugtam a fülhallgatómat, és így mentem fel a hegyre.
A hegyen fent egy hatalmas forrás tárulkozott ki előttünk. A srácok csak lekapták a pólójukat, és egyből bombáztak is bele a vízbe.
- Ööm, Andy. - dadogtam. - Én nem hoztam fürdőruhát. Elfelejtettem.
 Semmi baj. - röhögött Ash, miközben a bátyámat csapkodta. - Gyere be pucéran!
Andy lenyomta a víz alá az ismét túl poénos Ash-t, én pedig leültem a sziklákra. Néztem amint ők bent szórakoznak a vízben. Kicsit unalmas volt, azt hittem érdekesebb lesz.
- Na Tia! - kiáltott Andy. - Ne szégyenlősködj már! Attól félsz, hogy Ash meglátja a....
- Dugulj el! - szakítottam félbe. - Nem vagy vicces!
- Léci Tia! Olyan kellemes a víz! - könyörgött Ashley is.
- Nem! Nincs fürdőruhám! - magyaráztam.
Láttam, hogy Andy valamit suttog Ashley-nek és ez nem tetszett.
- Nekem is léci! - utasítottam.
- Csak azt mondom, hogy régen sosem bántad, ha nudzni kellett! - röhögött.
- Gratula Andy! Mert nagyi medencéje 9 évesen nagyon számít!
Ők pedig ezt teljesen komolyan vették. Egy 10 perc után is én, és a régi fürdőzéseim volt a téma. Ez nagyon idegesített. Olyan jól szórakoztak...rajtam. Nekem ez nem hiányzott.
- Na jól van! - pattantam fel.
- Mi az végre bemerészkedsz? - röhögtek.
- Menj a francba Andy! - ezzel el is mentem.
Ők még kiabáltak utánam, de mintha süket lennék úgy rohantam el. A megalázásomból ennyi elég is volt. Egyenest az erdőbe sétáltam. Az erdei levegő majd megnyugtat - gondoltam. És fel sem tűnt, hogy egyre messzebb kerülök a sötétségben. Végül már teljesen elvesztettem az utat, és kétségbe esetten néztem körbe. Senki nem volt ott csak én. Épp kiáltani akartam, mikor üvöltést hallottam. A lábamnak nem lehetett parancsolni. Rohantam, nem érdekelt, hogy jó irányba-e, csak el onnan. Egy ág pont előttem hevert, és én nagyszerűen elbotlottam. Fáj a lábam, és a szívem csak úgy dobogott. Erőtlenül hevertem az erdő nyirkos talaján....

*Andy n.p.*
- Hol van már Tia? - léptem ki a vízből.
- Fogalmam sincs.Talán keressük meg. - javasolta Ashley.
- Rendben. - motyogtam, és el is indultunk befelé az erdőben.
Ahogy mentünk végig a nevét kiáltoztuk, de nem jött válasz. Ettől én kissé ideges lettem. Az egyre sötétedő égre néztem. A madarak is átváltottak esti zenéjükre, és a szarvasbőgés sem hallatszott már olyan tisztán.
- Szerintem váljunk ketté! - mondtam.
- Andy! - a hangjából ítélve nem volt oda az ötletért. - Nagy ez az erdő. Lehet, hogy még egymást is elveszítjük.
- Engem nem érdekel! - dühömet, és kétségbeesettségemet nem titkolhattam tovább. - Meg kell találnunk! Ha ehhez az kell, hogy szétváljunk, és kockára tegyem az életemet megteszem! Tia a húgom, és belehalnék ha elveszíteném. - szemem sarkában egy könnycsepp csillant meg.
- Én is kockáztatok érte! - veregette meg a vállam. Tudtam, hogy ő is elszánt, hisz elmondta, hogy a húgom nem egy közömbös lány a számára.
Nekivágtunk az erdőnek. Nem néztünk hátra. Nem tudtuk látjuk-e még egymást újra, csak azt tudtuk, célunk van, és ezt el akarjuk érni, úgy mint a bandával kapcsolatban is.

*Tia n.p.*
A lábamból lassan szivárgott kifelé a fájdalom. Nem feküdhettem tovább ott. Andy már biztosan aggódik - gondoltam. Amint fölálltam megszédültem, és újra összerogytam. Még egyszer megpróbáltam a talpra állással, de ezúttal lassan, nehogy megint a földön kössek ki.
Csak pár lépést tettem, mikor léptek zaja törte meg az erdei csendet.
- Andy? Ashley? Ti vagytok azok? - a fogaim vacogtak. - Andy? Ashl... - de a szavam elállt.
A látvány ami előttem kitárulkozott szinte megfagyasztotta a vért bennem. Két dolog cikázott a fejemben: FUSS/MENEKÜLJ!
Eszement tempóban rohantam elfelé. Már tudtam, hogy ez a borzalmas lény adta ki anno azt a rémes, üvöltő hangot. Rohantam beljebb, és beljebb az erdőben, utánam pedig egy farkas rohant. Szürkés fekete bundája csak úgy lengett a hűs szélben, világító sárga szemei baljósan meredtek rám. Néha mélyről felszakadó morgást hallatott, és egyre gyorsabban futott. Szerencsére én is jó kondiban voltam, így nem ért utol. Néha-néha felkaptam egy követ, vagy egy ágat és neki hajítottam, mire vagy nyöszörgött egyet, vagy se vette. Az életem volt a tét. Nem állhattam meg. A lábaim a végkimerülés szélén álltak, a tüdőm tömegestől eresztette ki magából a levegőt. De a farkasnak meg sem kottyant. Ugyanolyan erővel loholt, mint a hajsza elején. Már a végén azt gondoltam megadom magam, hisz lassan úgyis összeesek, mikor egy fa megmentette az életem. Ágai pont úgy álltak, hogy föl tudtam rá kapaszkodni. Egyre magasabbra másztam, hogy a farkas ne tudjon föl jönni. A pára még persze próbálkozott, de karmai mindig visszacsúsztak. Türelmes volt. Ott sétált még vagy 10 percig a fa körül, lesvén, mikor megyek le. De én jól voltam odafent. Ha egy évig várt volna, sem mentem volna le.
A hold fénye erőteljesen megmutatkozott, és farkas nyüszítés hallatszott a távolból. A hangot észlelve, támadóm fogta magát és a hang után futott. Elmúlt a veszély...Újra magam vagyok az erdőben...
Kezeimmel mégis erősen szorítottam az ágat, nehogy le kelljen mennem. Szemeimet összeszorítottam, és sírni kezdtem. Nem tudtam, hogyan tovább. Lehet, hogy a fára nem tud följönni, de nekem egyszer le kellesz mennem, és akkor ki tudja nem-e botlok újra belé.
A hold fénye erőteljesen sütött, és én, mint valami bagoly ültem a fán. Szemeimből zápor eső hullott, fáradt lábaim elzsibbadtak, tüdőm, és szívem erősen küzdött, hogy újra helyesen működjön.

3. FEJEZET

Alig készültem el már csöngettek is. Olyan 5perc múlva Andy kiabált fel.
-Tia, mi lenne ha lejönnél?
-Megyek! - kiáltottam utána. Amikor leértem csak egy srác ült a kanapén Andyvel és Ashleyval.
-Szia. Én Tia vagyok.
-Hali. Én Jinxx. - mosolygott kedvesen.
-A többiek ma nem tudnak jönni szóval így be kell érned Jinxxel - mondta a bátyám - Na de én arra gondoltam, hogy medencézhetnénk, iszogathatnánk és grillezhetnénk kint.-szedett ki egy csomó piát a hűtőből Andy.
-Majd én segítek.-mondta Jinxx, és röhögve itallal felszerelkezve mentek ki az udvarra.
-Mesélj magadról.- jött közel hozzám Ashley.
-Inkább nem.-felálltam és bementem a szobámba, felvettem a fürdőruhám, kikapcsoltam a telefonom és kimentem utánuk én is. Mikor kiértem a három fiú beleugrott a medencébe. Hangosan nevettem és leültem a nyugágyra.
-Na, gyere csak be te is.-mondta Andy.
-Majd inkább később.
Kiszállt a medencéből és elindult felém. Mikor odaért hozzám, hirtelen felkapott, és velem együtt beugrott a vízbe.
-Ez most komoly?
-Lazulj el egy kicsit Tia!-úszott közelebb Jinxx. - Mesélj, milyen volt Anglia?
-Nagyon jó, de hiányzott Andy.
-De most már itt maradsz ugye?
-Még szép. Nem szeretnék többet távol lenni.
Nagyon sokáig beszélgettünk így a medencében, szerintem Jinxx nagyon jó fej.

*Ashley np.*
Láttam hogy Tia mennyire jól elbeszélget Jinxx-el, és nem értettem nekem miért nem válaszolt mikor én kérdeztem? Velem miért ilyen?
-Kész a grill csirke.-szakított félbe a gondolkozásban Andy.
Miután jól bezabáltunk és rengeteget ittunk, valamint nevettünk (bár Tia egy szót sem szólt hozzám), olyan hajnali 3 óra körül bealudtunk.

Valahogy 5 óra körül felébredtem, még sötét volt. Láttam, hogy Tia az egyik nyugágyon összekuporodva alszik és vacog. Hirtelen csak a bőrdzsekimet találtam kéznél. Ráterítettem mire elmosolyodott. Ez nagyon aranyos volt, még akkor is hogyha ébren egyáltalán nem mosolyog rám. Lefeküdtem és elég hamar újra elaludtam.

*Tia np.*
Amikor felébredtem egy dzsekit találtam magamon. Azt gondoltam, hogy az Andy-é így belebújtam. Körülnéztem de csak Ash feküdt kint mellettem. Aztán bementem a konyhába ahol Andy és Jinxx baromkodtak a főzéssel.
-Jó reggelt! Ti meg mit csináltok? - ásítottam egy nagyot.
-Pirítóst. Miért, minek tűnik?-kacagott Jinxx.
Amikor Andy kivette a pirítóst megsütötte az ujját, én meg ezt látván elnevettem magam, mire ő válaszként összevajazta az orromat. Hirtelen csak egy kancsó víz akadt a kezembe, amit Andy nyakába öntöttem.
-Az igen.-lépett be Ashley az ajtón. Ekkor Jinxx már a földön fetrengett a röhögéstől.
Kiskorunkban ez minden napos dolog volt nálunk. Megmostam az arcomat, kipakoltunk a kerti asztalra és elkezdtünk mindannyian enni.
-Jól áll a dzsekim.-mosolygott fel két pirítós között Ashley.
-Én azt hittem, hogy az Andy-é.
-Este raktam rád, fáztál.
-Köszi.-akár mennyire nehezemre esett rá erőltettem egy mosolyt az arcomra. Így elsőre nem nagyon vagyok oda Ashley-ért, és ez vagy változik vagy nem.
-Na és ma mit csinálunk?-kérdezte Andy.
-Én kaja után indulok haza, Sammi már biztosan vár. - felelte Jinxx.
-Mi nem megyünk el a hegyekbe? Tudod Andy, ahová szoktunk. Ilyenkor amúgy sincs ott senki. - mondta Ash.
Szuper, a hegyekbe Ashleyvel. Erre külön kíváncsi leszek. De az biztos, hogyha nyomulni fog, lelököm, vagy megetetem egy pumával. Tudom, durva gondolatok, de az első benyomás nagyon fontos egy "kapcsolatnál", és mit is mondjak, Ashley nem tett rám jó benyomást.

-És mit csinálnánk ott? -kérdeztem
-Van egy kis tó mi általában oda megyünk. Ott lehet ökörködni.- vigyorgott.
-Holnap pedig megyünk a stúdióba. Ott biztosan láthatod Cc-t és Jaket is. - tisztázta Andy a másnapi programot, miközben bepakoltunk.
Olyan fél órával később kikísértem Jinxxet.
-Jó szórakozást nektek! - ölelt meg - De vigyázz, nehogy megint így végezd a vízben.
-Rendben köszi a figyelmeztetést! Puszilom Sammit, remélem őt is hamar megismerhetem.
-Holnap jön velünk a stúdióba. Majd ott lesz időtök bőven beszélgetni.-nevetve ült be a kocsijába. Miközben elhajtott még integetett.
Mikor bementem, csupán annyit hallottam hogy Andy üvölt Ashleyval.
-Ne már! Ennyiért kivered a balhét? - kiáltott Ashley.
-De ő a húgom! Jobb lesz hogyha távol tartod magad tőle!
Nem tudták hogy hallom a "beszélgetést", ezért inkább ki is mentem, nehogy meglássanak. Elképzelni sem tudtam hogy Ashley mit mondott rólam, de az biztos volt, hogy Andynek nem nagyon tetszett. Habár ő még a széltől is megóvna ha hagynám, de ő sokkal jobban ismeri Ashleyt, szóval ebben feltehetően igaza volt akár miről is van szó.

*Ashley np.*
-Amúgy is utál akkor nem mindegy? - vontam meg a vállam.
-Már miért utálna?! - ez nem volt világos Andy-nek.
-Nem tudom de eddig nem kereste a társaságomat. Na hagyjuk, elmegyek és lezuhanyzok.
A zuhany alatt nagyon elgondolkodtam a dolgokon. Tia nagyon csinos lány, pont az esetem, és ezt nagyjából el is mondtam Andynek, de mégsem tudom hogy most mit tegyek. Tia nem szívlel engem, és általában ilyenkor hagyom a csajt, de nem tudom, ez most valahogy más.

2. FEJEZET

Berendezkedtem majd el is aludtam úgy ahogy voltam.
Amikor felkeltem már 11 óra volt. Összeszedtem a cuccom és elmentem zuhanyozni.
*Andy np.*
Hagytam Tiát nyugodtan aludni. Mivel unatkoztam szóltam Ashnek, hogy jöjjön át és hülyüljünk. Este rengeteget ivott és felment a mosdóba, hogy ”megkönnyebbüljön”.
Hallottam ahogy bedörömbölt az ajtón. Gondolom zárva volt. Akkor Tia bent van.
-Andy haggy békén! Zuhanyozok. - kiáltott ki Tia.
-Ooo Andy van nálad egy csaj és még rajtad van a gatyád? -röhögött Ash.
-Nem ezt te nem...te nem tudsz semmit! - rohantam fel a lépcsőn.
Tia kijött a fürdőből és értetlenül nézett rám és Ashre.
-Hát nektek meg mi bajotok van? Amúgy is te meg ki vagy?
-Ash, cicus. Hűha Andy milyen szerencsés vagy egy ekkora bombázót összeszedni.
Eszetlenül mutogattam, hogy ne mondjon semmi rosszat. De nem használt. Persze. Ha Ash iszik ott nincs határ!
-Áá értem. Szia édes én az Andy HÚGA vagyok Tia. - válaszolt gúnyosan.
-Akkor meg nekem van szerencsém, hogy megismerhetlek. - kacsintott Tiára.
-Na jól van öcsi elég volt az esti találkádból. Tia rendeltem pizzát, lent van a konyhában. -lökdöstem be Asht a mosdóba.
*Tia np*
A szememet forgatva szaladtam le a lépcsőn. Mégis mit gondol ez magáról? Majd biztosan hízelgőnek fogom tartani. Evés után tv-t néztem a kanapén majd el is aludtam. Reggel nagyon korán keltem. Ahogy felálltam és elindultam ráléptem valamira. Valakire. Ash volt az. Balszerencsémre felébredt.
-Jó reggelt. - vigyorgott majd feltápászkodott.

-Szia. Te kérsz kávét? -grimaszoltam. Nagyon nem akartam felkelteni.
-Igen, tőled bármikor elfogadom drága.
-Na ne jó pofizz léci!
Elég értetlenül nézett. De nem volt valami szimpatikus. Helyesnek nagyon is helyes volt. Ráadásul csak alsógatya volt rajta. Az a test. De nem egy ilyen pasi még egyszer berúg és téged már ott is hagyott. Andy jött le a lépcsőn.
-Csinálsz nekem is kávét? Ash hát te? Ébren? Ilyenkor? -nevetett kómásan.
-Tia rám lépett.
-Talán mert te a földön aludtál? - vettem egy fordulatot.
Megittuk a kávét, rendbe szedtük magunkat mert a többiek jönnek át. Tegnap megígértem Andynek, hogy ma megismerkedek mindenkivel. Ash már megvolt. Már csak Jinxx Jake és CC volt hátra. Remélem ők értelmesebbek lesznek.